12. Fejezet: Egy átlagos pár napunk

Sziasztok! Először is nagyon szépen köszönöm, hogy pár nap alatt meglett az 1000. Nagyon köszönöm. Mostantól azt fogom bevezetni, - mint a többi blog - hogy x mennyiségű komi után teszem fel csak a kövit, mert nem tom, hogy érdemes-e folytatnom a blogot. Az eddigi teljesítményetekhez képest nem hiszem, hogy befejezném. Most mivel megvan az 1000 ezért 2 komi után fogom őket feltenni amíg nem lesz meg a 2000. Na akkor itt a rész! Remélem tetszeni fog. Jó olvasást hozzá. Várom a komikat. : )




Gyorsan megvacsoráztam és felvittem Barney szobájába a vacsit.
- Sziaa - felugrott az ágyából és megcsókolt.
- Helló. Itt a kaja. - mondtam.
- Oksi, majd később megeszem, mert most nem vagyok éhes.
- Nem alszol?
- Mindjárt, csak megvártam, míg feljössz.
- Na akkor én megyek is. Te meg aludjál! - néztem rá.
- Rendben főnök. - kacsintott rám. Kimentem a szobájából és átmentem a mienkbe. Gyorsan letusoltam és egyből bújtam az ágyba.
*

Reggel kivételesen utolsónak keltem fel. Olyan 11 lehetett. Kinéztem az ablakon s láttam, hogy mindenki a medencénkben volt. Gyorsan felkaptam én is a fürdőrucim és már mentem is ki. Anyáék megint vásárolni voltak, mert 4 nap múlva mennek nyaralni. Szerencsére nekem nem kell mennem, mivel itt vannak a barátaim. Nos, hát lementem a többiekhez.
- Jó reggelt hétalvó - köszöntött Sophie.
- Sziasztok - köszöntem.

- Sziaa - üdvözöltek a többiek kórusban. Barney odajött, hogy megcsókoljon, de Adam belökött a vízbe. Annyira röhögött, hogy nem vette észre, hogy én odaúsztam a medence szélére és belerántottam a vízbe. Na akkor ő már nem nevetett. Meg akart támadni a víz alatt, de Barney beugrott a medencébe és megállította. Egy órára rá mindenki kiment már, de mi a szerelmemmel bennmaradtunk. Lementünk a víz alá és ott csókolózni kezdtünk. Sokat hülyültünk, fröcsköltük egymást és persze továbbra is csókolóztunk sokat. Kimentünk a vízből, mert már kijött a hideg allergiám - bármennyire is hülyének néztek, de ez van - és bementünk a többiekhez.A többiek valami sütit sütöttek.
- Ti mi a fenét műveltek? - röhögtem.
- Süteményt. - mondták kórusban.
- És milyet? - kérdezte Barney.
- Nem tom. - nevetett Adam.
- Lekváros, epres, mogyorós, Nutellás, M&M-es, málnás, vaníliás torta. - magyarázta el Sophie.
- Ennyi réteg lesz? - lepődtem meg.
- Ja. - vigyorgott büszkén Blair.
- Biztos finom lesz. - mosolyogtam. Felmentünk és átöltöztünk. Felhívtam Harold-ot, hogy jöjjenek át és kóstolják majd meg a barátaim nagy művét.
*

- Sziasztok! - köszöntek majdnem egyszerre a 1D-s fiúk.
- Helló. - üdvözöltem őket mosolyogva.
- Na hol a kaja? - nyalogatta a száját Niall.
- 5 perc és kész. - mondta Barney.
- Addig gyertek és nyomjatok be valami jó zenét. - javasoltam. Beljebb jöttek és letelepedtek az iPad-em elé. Máris benyomták az "Adam Lambert - Never close our eyes"-ot. Rá pár percre már kész is volt a torta. Az egészet felfaltuk. Nagyon finom és cukros volt. Na mindegy. Sokat nevettünk és hülyültünk. Este 8-9 körül a srácok elmentek, mi pedig segítettünk Adam-nek összepakolni, mert mint kiderült, hogy haza kell mennie holnap, mivel 3 nap múlva mennek nyaralni. Kösz, hogy említetted Adam.. Na már mindegy..
*

 Másnap reggel 6-kor kellett kelnünk, hogy el tudjunk köszönni Adam-től és a szüleimtől.
- Na akkor sziasztok - öleltem meg sorjában az egész családot. - Nagyon szeretlek titeket.
- Mi is téged kicsim. - válaszolta anyu. - 2 hét múlva találkozunk.
- Rendben - nyomtam mindenki arcára egy puszit. Odamentem Adam-hez is és megöleltem. - Hiányozni fogsz te idióta. - mondtam neki.
- Te is nekem. Majd ugye még jössz vissza Magyarországra? - kérdezte.
- Persze. Amúgy üdvözöld helyettem is a többieket és vigyázz rájuk.
- Rendben. Basszus milyen uncsi lesz nélkületek az ország..
- Ja - nevettem. Még egyszer megöleltem és elmentek.