21. Fejezet

Sziasztok! Ezerszer is bocsánatot kérek. Óriási lelki ismeret furdalásom van, mert ennyi ideig nem hoztam részt, csak ugye elkezdődött a suli és semmi időm nincs. Gépezni is alig gépezek. Lehet, hogy még csak 2 hete járunk suliba, de én most kezdtem a gimnáziumot és új tantárgyak, új tanárok, stb. és anyum nem hagy békén a tipikus "Legfontosabb az első benyomás" szövegével és naponta csak egy órát gépezhetek hétköznap.. Pluszba még vannak röpiezéseim és tánc edzéseim.. Na mind1. Itt az új rész. Remélem örültök neki. Ez a rész már Nicole szemszögéből lesz írva. Jól olvasást hozzá. :)






Amint Liam hívott azonnal rohantunk is a megadott címre. Mikor odaértünk, besiettünk és egyből egy részeg Louis-val találtuk szembe magunkat.
- Mi van veled? - rángatta meg a vállát Eleanor.
- Sziaa Drágáám - mondta Lou teljesen más hangon, mint szokott.
- Hol vannak a többiek? - kérdeztem.
- Honnan tudjam? Ha jó a buli, akkor pont letojom, hogy mi van velük.
- Louis! Hol van Niall, Barney és Zayn??? - üvöltött rá Sophie.
- Nem tudom - vonta meg a vállát Lou.
- Na jól van. Most lett elegem. Ha megtalálom mindegyiket esküszöm eltiltom őket a piától.. - mondtam dühösen.
- Az a probléma, hogy ezt havonta megcsinálják és ebből mindig botrányok vannak - mesélte Danielle.
- Na Barney jó helyre került - nevettem fel.
- Na jó, nem mintha Sophie-val nem ugyanezt csinálták volna otthon - röhögött Blair.
- Na inkább keressük őket meg - javasolta Tiffany. Elindultunk. Természetesen El Louis-t is magával rángatta, hogy nehogy elkószáljon. Egyszer csak megláttuk a tömegben Barney-t és Zayn-t táncolni. Rögtön odasiettünk. Mindkettő pasiból csak úgy áradt a pia szag. Az már csak hab a tortán, hogy az én drága barátom egy csókkal köszöntött és a szája tiszta sör szagú volt. Azt tudni kell rólam, hogy nem igazán szeretem a piát, főleg nem a sört, úgyhogy egyből eltoltam magam tőle.
- Sziasztok - köszönt Zayn. Látszott rajta, hogy nincs magánál.
- Helló. Na srácok, először is tegyétek le a piát - szólt oda nekik Dan és egyből ki is vette a kezükből a két sört. - Utána meg kimegyünk erről a büdös helyről és megkeressük Harryt és Liamet.
- Rendben - felelte Barney. Épphogy kiértünk az épületből megcsörrent Blair telefonja.
- Szia Liam - szólt bele kedvesen. - Várjál kihangosítalak.
- Sziasztok! - köszönt Liam. - Megtaláltam Harryt. Itt vagyok vele. Egy szállodában vagyunk. Gyertek ide - mondta, majd elmondta, hogy hova kell mennünk és letettük a telefont. Útközben azon gondolkoztam, hogy vajon mit kereshetnek egy szállodában? Harry megcsalta Blair-t? Vagy csak meg akarta? Gondolom ő is hót részeg úgyhogy ki tudja. A lehető összes esetre gondoltam. De vajon melyik lesz? Na erre kíváncsi leszek.

Miközben mentünk felfelé a liftben még mindig azok agyaltam, hogy mit kereshetnek itt a srácok. Mikor keresgéltük azt a szobát, ahol Harry-ék lehetnek, egyszer csak kiléptek a srácok az egyik ajtón egy lány társaságában.
- Szia Kicsim - lépett oda Liam Dan-hez és megcsókolta. Látszott rajta, hogy valami miatt nagyon ideges.
- Szia. Minden rendben? - kérdezte Danielle aggódva.
- Persze - válaszolt Liam nem túl meggyőzően. Ahogy az idegen lány közeledett felénk, nekem már nem tűnt olyan idegennek.
- Ezt nem hiszem eeel - döbbentem le. - Bianca Castronovo?
- Igen úgy hívnak - bólintott a lány. - Honnan tudod a nevem?
- Onnan, hogy imádom az öcsédet, a régi csapatát és téged is. Szerintem nagyon jól táncoltok - dicsérgettem.
- Oh, köszi.
- És követlek is twitteren - mosolyogtam rá, mire visszamosolygott.
- Ó, köszönöm. Mi a neved? Visszakövetlek.
- Most komolyan ezek a twitterről dumálnak? - kérdezte Tiffany.
- Asszem - válaszolt Liam.
- @Nicole_Diamond a nevem twitteren - mondtam.
- Rendben. Akkor majd mondom a tesóimnak is, hogy kövessenek vissza - szólt kedvesen Bianca. Úúú magamban sikítoztam is. Ez nagy álmom volt.
- Jaaj nagyon szépen köszönöm.
- Bianca akkor bemutatnám a többieket. A srácokat gondolom ismered. Ő itt Barney, Nicole barátja - mutatott rá Liam a most nem túl jól kinéző szerelmemre. - Dani, El, Sophie, Tiffany, Blair és Nicole - mutatott be minket sorban.
- Helló - köszönt nekik B.
- Óóó én is ismerlek és én is imádom az öcséd - szólalt meg Sophie is, aki eddig nem bírt, mert annyira csodálkozott. - Ja és persze téged is.
- Örülök.
- Harry mi van veled? - kérdezte Blair Harry-t, aki nem nézett ki annyira jól.
- Most inkább hagyj békén - húzódott el Harry.
- Hazaviszem. Holnap viszont beszélnünk kell Nicole.. - lépett oda hozzám Liam.
- Rendben. Akkor mi meg a többieket - mondtam.
Mikor elváltunk Blair sírni kezdett.
- Mi baja lehet? - szipogott.
- Csak be van rúgva. Hagyjad - simogatta a vállát Tiffany.
- Jó, de akkor is.. Tettem valami rosszat? - kérdezte könnyes szemmel Blair.
- Nem hiszem - rázta a fejét Lottie, aki eddig testvérével csöndben figyelte a történéseket. Megállt a limuzin (mivel közben Paul értünk jött és segített hazavinni a srácokat).
- Mit csináljunk Louisval? - mutatott rá a bátyjára Fizzy, mivel az egyetlen fiú testvére elaludt.
- Keltsük fel - ajánlotta fel Danielle.
- Inkább ne. Nagyon nyűgös a felkeltjük. Tapasztalatból tudom - mondta Eleanor.
- Akkor most mit csináljunk? - kérdezte tanácstalanul Lottie.
- Elbírjuk? - tette fel a kérdést Sophie.
- Nem tudom. Nem hiszem - nevetett fel az eddig síró Blair.
- A részeg Barneyra és Zaynre sem kéne bízni, mert még a saját lábukon is alig állnak meg - szólaltam meg én is.
- Akkor mi tévők legyünk - tette fel a kérdést El. Először össze, majd Paulra néztünk.
- Nem. Kizárt dolog - ellenkezett Paul.
- Most komolyan. Miért is fizetnek téged? - érdeklődött Dan.
- Hogy megvédjem a srácokat - felelte.
- Akkor vidd fel Lou-t, hogy megvédhesd a hátfájástól - mondta Blair, mire mindannyian kérdőn néztünk rá. - Tudjátoook. Hogyha kocsiban alszik akkor megfájdul a háta - magyarázta, de még mindig nem értettük. - Nekem mindig fáj. Nektek nem szokott?
- Nem - válaszolta Tiffany.
- Akkor nem tudom - vonata meg a vállát.
- Mindegy. Felviszem, de akkor kérek egy szabadnapot - mondta Paul miközben felvette Louis és bevitte a lakásába. Az anyja már aludt.
- Veletek mi lesz? Itt maradtok? - kérdeztem.
- Nem tudom - válaszolta Fizzy.
- Tőlem eljöhettek hozzám is. Holnap jön haza a családom. Legalább megismerkedtek a szüleimmel és a húgaimmal - mosolyogtam rájuk.
- Hány évesek? - érdeklődött Fizzy.
- 6.
- Értem. Ha nem baj, akkor ma nálad aludnánk - mondta Lottie.
- Rendben. El?
- Én nem - rázta a fejét Eleanor. - Ti pedig el ne mondjátok anyátoknak, hogy ma hova vittünk titeket. Értettétek? - nézett a lányokra.
- Igen - mondták egyszerre.
- Na menjünk, mert ma még aludni szeretnék - lépett oda mellénk Paul. Beültünk a limuzinba, elvittük Daniellet és hazamentünk.

Másnap kulcs zörgésre keltem, mivel a nappaliban aludtam. Azonnal felpattantam és kisiettem az előszobába.
- Sziasztoook - ugrottam a szüleim nyakába.
- Jaj szia kincsem. Hát te? Hogyhogy ilyen korán fenn vagy? - érdeklődött anya.
- Itt aludtam a nappaliban, mert Louis húgai itt aludtak nálam.
- Értem.
- Szia Nicole! - öleltek meg a húgaim.
- Hoztunk neked valamit - nyújtott át nekem egy zacskót Naomi.
- Hééé! Én akartam odaadni neki! - kiabált rá az iker testvérére Nora. Ja, igen. A szokásos iker veszekedések.
- Nem mindegy? Most én adtam át - vonta meg a vállát Naomi.
- Lányok, lányok. A többiek még alszanak - szóltam rájuk. - Különben is, nem mindegy ki adta oda?
- Jó mindegy. Legalább nézd meg! - mondta Nora, majd megfogta a kezem és odarángatott a kanapéhoz. Mindkét lány leült rá, majd én is lecsücsültem közéjük. Belenéztem a zacskóba és egy kis dobozt vettem ki belőle, ami egy legóhoz hasonlított, benne pedig egy fehér óra volt.
- Egy Ice Watch? - kérdeztem meglepődve.
- Ühüm - bólogattak a kicsik.
- Nagyon szépen köszönöm - öleltem meg őket.
- Jó reggelt! - köszönt Fizzy és Lottie.
- Sziasztok - mosolyogtak rájuk a húgaim. Csak egy baj volt. A Tomlinson tesók angolul köszöntek, az én testvéreim pedig magyarul. A 4 lány egyáltalán nem értette egymást, mivel Diamond ikrek nem tudtak még angolul.
- Sziasztok. Lányok, bemutatom a húgaimat. Ő itt Nora, ő pedig Naomi - mutattam be a lányokat persze angolul. - Nora, Naomi ők Lottie és Fizzy. Mondjátok szépen nekik, hogy "Hi" - ezt már magyarul mondtam.
- Hi - mosolyogtak kedvesen a tesóim. Louis húgai ugyan ezt tették. Még egy ideig így beszélgettünk 5-ösben, majd úgy döntöttek Lottie-ék, hogy inkább átmennek Louishoz. Apu át is vitte őket. Közben a barátnőim és Barney is felkeltek. Szegény Barney elég másnapos volt. Csináltam neki kávét és egész nap fel sem kelt az ágyából. Ma nem sok mindent csináltunk. Inkább csak hülyültünk, gépeztünk és este dumáltunk a srácokkal Skype-on. Liam-mel nem tudtam beszélni, mert valami nagyon fontosat akar mondani és egész nap a stúdióban voltak úgyhogy nem tudott a srácoktól szabadulni.

Ma este, mikor már mindenki lefeküdt anyuék beszélni akartak velem. Leültünk az étkező asztalhoz és belekezdtek.
- Nicole.. - kezdte anya - Apáddal mi el fogunk válni.
- Micsodaaa??? - álltam fel hirtelen. Nem lehet. Most nem válhatnak el! Még csak most költöztünk ide.. - De miért???
- Mert.. mert.. anyád.. megcsalt engem - nyögte ki végre apu. Mi csoda???
- Anya - döbbentem le teljesen.
- Igen. Így van - mondta ki anya és lehajtotta a fejét. - Tudod Nicole én nagyon szeretlek titeket, de..
- De azt a hapsit jobban - fejeztem be helyette a mondatot.
- Ez nem igaz! Csak apádat már nem szeretem - jelentette ki.
- És mi lesz a lányokkal? Mikor mondjátok el nekik? - kérdeztem.
- Majd. Még kell egy kis idő nekünk is. Neked is csak azért mondtuk el, mert te ezt fel tudod fogni - mondta apa.
- Épp ez az. Én már fel tudom fogni és épp ezért fog ez nekem jobban fájni.. - emeltem fel a hangom, majd legördült egy könnycsepp az arcomon. - A lányok ezzel fognak felnőni. Ezzel a tudattal, hogy ti már kis korukban elváltatok, de én... én.. mindig is úgy nőttem fel, hogy van egy tökéletes családom..
- Sajnálom kicsim.
- Legalább azt megtudhatom, hogy ki az? Vagy legalább a nevét mondd el anya.
- Ő a főnököm, Joshua.
- Ja most már értem miért vett fel.. Gondolom már viszonyod volt vele - feleltem. Ő nem szólt semmit, csak lehajtotta a fejét. - Szóval igazam van. Na széép. És akkor hogy lesz? Ki költözik el?
- Én - válaszolt apa.
- Miii? Hova? Anya csalt meg téged és még te költözöl el?
-Vissza Magyarországra.
- Miiii????? Akkor nekem is kell költöznöm veled? Vagy maradnom kell?
- Ezt majd neked kell eldöntened a bíróságon.
- Ezt nem hiszem el.. - mondtam, majd sírva kirohantam a lakásból. Csak futottam és futottam. Teljesen kétségbe estem. Nem tudtam mit tegyek, hogy kihez forduljak.. Az éjszaka közepén beültem egy mekibe, vettem egy csoki öntetes McFlurry-t és gondolkodni kezdtem. Hívjam fel valamelyik lányt? Ááá ők úgysem érthetik meg. Hívjam fel valamelyik bandatagot? Őket sem hívhatom fel, mert tuti, hogy fáradtak a mai stúdiózás miatt. Hívjam fel Eleanort vagy Daniellet? Mindketten dolgoztak ma, biztos ők is fáradtak. Fizzyt vagy Lottiet? Ááá ők úgysem jöhetnének ki. Az egyetlen ember, aki még az eszembe jutott az Barney volt. Neki már úgyis elváltak a szülei és tudna segíteni. Meg különben is a barátom.
"Na jó felhívom" - gondoltam, majd tárcsáztam a számát.
- Szia - szóltam bele a telefonomba.
- Szia kincsem? Miért hívsz az éjszaka közepén? Valami baj van? Átmenjek? - kérdezősködött. Hallottam a hangján, hogy eléggé aggódott. Biztos hallotta a hangomon, hogy sírok.
- Nem vagyok otthon. Az egyik Mekiben vagyok.
- Mit keresel ott? Mi a baj?
- Elfutottam otthonról.
- Miért?
- A többit, majd elmondom itt. Légy szíves gyere ide.
- Melyik Mekiben vagy?
- Amelyikben múltkor voltatok Niallel.
- Mi Niallel nagyon sok Mekiben voltunk már - mondta mire felnevettem.
- Jól van. Akkor abba, amelyik a legközelebb van a házunkhoz.
- Rendben. Sietek.